Kopaszodás és a pszichoszomatika -
„A betegség a sértődött lélek jajkiáltása"..
A pszichoszomatikus zavarokat gyakran félreértelmezzük. E fogalom akkor használatos, amikor egy pszichiátriai probléma, mint például a depresszió, idegesség, vagy más zavar testesül meg egy látszatra teljesen össze nem függő testi tünetben. E szemlélet alapján feltehető hogy minden betegség hátterében biológiai, pszichológiai vagy szociális okok állnak.
Ahhoz hogy megállapíthassuk, egy pszichoszomatikus zavarral állunk szemben, olyan tünetekkel kell hogy rendelkezzünk, melyek szakemberek által történő kivizsgálás után sem értelmezhetőek, nem láthatóak el hagyományos orvosi diagnosztikus címkével.
A pszichoszomatikus betegségek kialakulásának lehetséges okai:
- Tudatos vagy tudattalan környezeti, interperszonális hatások.
- Stressz keltő tényezők: gyász, trauma, veszteség, krízis , válás, szorongás megoldhatatlan élethelyzet, befolyásolhatatlan életesemények, elsősorban ha nem kontrollálhatók.
- Elfojtott agresszió, a pszichoszomatikus tünet megjelenése, a konfliktusok elrejtését is szolgálhatja.
- Organikus sérülékenység, anatómiai, fiziológiai, biokémiai, már meglévő szervi gyengeség.
Nincs kopaszodó személy a felmenőink között?
Fiatalságunk ellenére a hajhullással küzdünk?
Semmi sem segít az áhított hajkorona megőrzésében?
Talán a megoldás bennünk rejlik s a probléma lelki eredetű!
„..De Sámson fején nőni kezdett a haj”…
Ha hullik a hajunk védtelennek, „meztelennek” és kiszolgáltatottnak érezzük magunkat. A haj mint az erő és potenciál szimbóluma már a Bibliában is megjelenik, közismert Sámson története ki hajával együtt erejét is elvesztette. A katonákat is jelképesen megfosztották szabadságuktól és hatalmuktól, egy idegen uralomnak kell engedelmeskedniük. Hasonló az apácák és apátok esetével kik szintén alárendelték magukat egy magasabb hatalomnak, feladják szabadságukat, büszkeségüket. A naivitás jele. Valamint esetleg lehet menekülés a ránk nehezedő felelősség és problémák végett vissza a gondtalan csecsemőkorba, amikor még nem volt hajunk: ahogy a mondás is tartja: „csupasz, mint a baba popsija".
Rüdiger Dahlke a Lélek nyelve a betegség című könyve szerint „Azok a páciensek, akik már a serdülő- és ifjúkorban hullatják a hajukat, azt árulják el ezzel, hogy nem sikerült kibékülniük a felnőtté válás tényével. A korai kopaszságnak tehát kettős értelme van. Először is az érintettek külsőleg idő előtt "megöregszenek", mivel a kopasz fej mégiscsak az "érettebb évek" jele. Másrészt a szimbólumok terén iskolázott pillantás azonnal felismeri az újszülött csupaszságát, különösen akkor, amikor a kihullott helyén nem új haj, hanem finom pehely képződik. Az a kifejezés, hogy "olyan kopasz, mint egy gyermekpopó", jól mutatja ezt a kettős aspektust. … Van az életnek néhány olyan időszaka, amikor a kopaszodók jellemzően elkezdik hullatni a hajukat: röviddel a házasságkötés és egy biztos állásba való elhelyezkedés előtt… Azt fenyegeti a kopaszodás, aki művésznek érzi magát, és magasan szárnyaló álmai vannak. Közben pedig be nem vallott egzisztenciális szorongása miatt alkalmazotti sorba lép. Az ilyen félrelépésért, illetve ballépésért aztán fizetnie kell, pl. azzal, hogy szimbolikusan megkopasztják. Valamint a vedlés szimbolikájára is gondolnunk kell, különösen akkor, ha a hajhullás korpaképződéssel jár együtt. A kígyó akkor vedli le a bőrét, amikor megérett rá, hogy új bőre legyen. Felmerül tehát a kérdés: talán elmulasztottam levedleni a régi bőrömet és egy újat növeszteni magamnak helyette?
A hajhullásnak ez az aspektusa a következő megtanulandó feladatra mutat rá: tudatosan el kell engedni a régit, ami felett már eljárt az idő, hogy helyet adjunk az újnak. Ezt a lépést pedig nekünk kell tudatosan megtennünk, ha nem akarjuk, hogy a testünk végezze el helyettünk az elengedés feladatát. Kiegészítésképpen még arra is történik utalás, hogy az elengedett helyen alig nő valami vissza. A teljes megkopaszodás arra szólítja fel az embert, hogy radikálisan, a (haj) gyökerekig hatolva búcsúzzon el a régi, túlhaladott témáktól.„
Az író kérdéseket is ad segítségül melyek megválaszolásával talán saját magunk is felmérhetjük a probléma miben voltát.
Lássunk néhányat ezek közül:
- Büntetem vagy büntettetem-e magamat valamiért?
- Vezeklésként áldozom-e fel fejem ékét, hatalmam és méltóságom jelét? Ha igen, miért?
- Elfelejtettem-e fizetni a kiélvezett szabadságért, hatalomért és méltóságért?
- Hol ragadtam benne a szabadságról vallott éretlen gyermeki elképzeléseimbe?
- Lehet, hogy talán anélkül, hogy észrevettem volna, elvesztettem a valódi szabadságot, az igazi hatalmat és a megfelelő méltóságot, mialatt ragaszkodtam a régi struktúrákhoz?
- Hagytam-e új impulzusokat és erőket fakadni az életemben?
Legyünk őszinték magunkkal e kérdések megválaszolása során. Kiderülhet, hogy esetleg lelki eredetű a hajhullásunk. S ha így van, szerencsések vagyunk, ugyanis szinte azonnal megállítható a folyamat, ez mindössze rajtunk múlik.
Azonban a már elvesztett hajmennyiséget –hiába minden pozitív gondolat– ritkán tudjuk visszanöveszteni. Ilyenkor mindenképpen megfontolandó egy hajklinika felkeresése. Hiszen itt, a már rutin hajműtétnek számító FUE2 eljárást igénybe véve ismét teljes lehet hajkoronánk. Az eredmény 100%-ban természetes hatású, egész életünkön át megmaradó haj. Visszanyerhetjük a hajvesztés által megcsorbult önbizalmunkat, ráadásul még fiatalabbnak is fogunk kinézni. A konzultáció ingyenes, nincs mit veszítenünk.
